25 június 2012
Kategória: Egyéb, Hír
25 június 2012,
 Off

Lehet szabadon bírálni a közhatalmat gyakorlókat, ha a vélemény nem öncélúan gyalázkodó – ezt erősítette meg
első fokon a bíróság a Kis-Polt ügyben. A bíró indoklásában kiemelte: nem Kis János igazáról döntött, hanem arról, hogy lehet véleménye Poltról és azt el is mondhatja. A keresetet 2011. áprilisában nyújtotta be Polt és az ügyészség.

Kis Jánosnak az Élet és Irodalomban megjelent cikkét kifogásolták. Kis azt írta: az “előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bebizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.” A keresetlevél szerint Poltnak még közszereplőként sem kell eltűrnie az ilyen véleményeket, az ellenkereset szerint viszont Kis, valamint a lap nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás határait. A Fővárosi Törvényszék elutasította Polték keresetét. Úgy ítélte meg, hogy Kis János politikai véleményt fogalmazott meg egy közszereplőről, sőt közhatalmat gyakorló személyről. Az Alkotmánybíróság 36/1994. sz. határozata szerint az éles, erőteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlő, nem öncélúan gyalázkodó.

A CivilMédia egyetért a bíróság döntésével

Korábban, munkatársunk, Dojcsák Dalma az Élet és Irodalomban megjelent cikkében már írt az ügy lehetséges kimeneteléről. Szerinte Polt keresetét a bíróságnak mindenképpen el kellett utasítania. Érvelésének alapja pedig a magyar Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata volt, amely szerint a jog a véleménynyilvánítás szabadságát csak szélsőséges esetben korlátozza. A CM szerint fontos, hogy Magyarországon hasonló ítéletek szülessenek, így az újságírók és véleményformálók szabadon bírálhassák a hatalom gyakorlóit.